Muraköz két nagy domborzati zóna kereszteződésében található; Keleti-Alpok és a Pannon-síkság, és ez a két morfológiai egységek határozza meg őt; dombos Felső Muraközt ( a legmagasabb hegycsúcsa a Mohokos, amelyik 344,5 m tengerszint feletti magasságban fekszik) és alacsonyabb Alsó Muraközt. Muraköz dombos és sík belsejének a zöldségét száz kis tavak és vízfolyás és a két nagy mesterséges tó ( HE Csáktornya és Dubrava) kéksége mellőzi . Északnyugati Horvátországban terül el, az Europával forgalmilag legnagyobb összefüggő részében, a természetes határokkal határolt területen – Mura folyóval északon és keleten és a Dráva folyóval délen. Muraköz a mérsékelten meleg, nedves éghajlat területén található jól definiált évszakokkal. Viszonylag nyarak melegek és telek hidegek. Tavasszal gyors a hőmérséklet növekedése és ősszel kedvezők a hőmérsékleti viszonyok.
Muraköz legkisebb (730 km²) és a legsűrűbben lakott horvátországi megye. A megyében 3 város (Čakovec, Prelog i Mursko Središće) és 22 község található. A 118 426 szorgalmas muraközi ember átlagéletkora 37, 6 év.
Čakovec város irányadó, kulturális és politikai központja a Muraköz megyének, a közigazgatási és politikai egységnek, amelyik alkotott a horvát állam alkotása közben.
A 787 legnagyobb vállalat évente 8,2 milliárd bevételt termel. 23.061 alkalmazottak a gazdaságban, elsősorban a textil-, feldolgozóiparban és a kézművességben, a kereskedelemben, az építőiparban, ingatlanban, a mezőgazdaságban és a turizmusban.
Muraköz kiváló közelsége, a közúti (autópálya) és vasúti összeköttetés az adriai és az európai központokkal ad Muraköznek a fejlődés lehetőségét, gazdasági és turisztikai szempontból, és a felhívást a technológiai fejlesztésekbe és tájunk közeli iparágakba a potenciális befektetők számára.
Ez tükröződik a minőségi felszínen található ivóvizeknek és termálvizeknek a megőrzött természeti és épített erőforrásaiban, a megőrizött gazdag kulturális és természeti örökségben, amelyiket muraköziek gondosan vigyazzák 127 statisztikai faluban, amelyeknek jó infrastruktúrájuk van és megőrzött környezetük. Muraköz megyében fejlett az egészségügyi és oktatási intézmények hálózata, akár 99% muraközi háztartás férhet a lakossági vízellátó rendszerre, a legtöbb muraközi települések elgázosítottak, beépített a Csáktornya város központi szennyvíztisztítója).
Muraközi fejleszti és gyarapítja az átnyúló együttműködést a szomszédos Magyarországgal és Szlovéniával, Mura – Dráva Eurorégió számos programjain keresztül, és más európai országokkal is.
Az érintetlen természet, a végtelennek tűnő, romantikus göcseji és bakonyi erdők, ahol egykor Sobri Jóska kalandozott, a Kis-Balaton szinte érintetlen élővilága, a „magyar tenger” strandjai és a gyógyfürdők egyre több turistát vonzanak Zala megyébe.
A megye termálfürdői sorából kiemelkedik a Hévízi-tó, amely a világ legnagyobb gyógytava. Közép-Európában egyedül itt virágoznak a szabadban az indiai melegvízi tündérrózsák. A térség népszerű fürdővárosa Zalakaros.Hévízen látható egy kápolna, amely máig megőrizte egyszerű, rideg középkori hangulatát. A keszthelyi római katolikus templom gótikus stílusban épült, Nagykanizsán a ferences templom pedig a barokk és a rokokó stílus kiemelkedő emléke.
Zalaszántón az Emberi jogok parkjában – ahol a tervek szerint az emberi jogaiban sértett népek építészeti szimbólumait fogják felépíteni – egy hófehér buddhista sztupa áll, amelynek avatásán részt vett a dalai láma is.
A megyeszékhelyen, Zalaegerszegen található a Göcseji Falumúzeum, ahol a tájegység népi építészetével ismerkedhetünk meg, illetve itt látható a Finnugor Néprajzi Park is, ahol nyelvrokonaink építészetét, életmódját mutatják be. A népi építészet gyönyörű példája Nemesnép fazsindelyes, szoknyás haranglába is.Zalalövőn a Villa Publica Romkertben római kori sírkövek, egy halomsír rekonstrukciója, valamint egy oszlopcsarnokos ház részletei repítenek vissza az időben, de a zalavári Szent Adorján-bazilika – amelyből már csak romok láthatók – is kuriózum a maga nemében, hiszen az építése 852-53 körül kezdődött. A lelet egyedülálló, hiszen ekkora méretű székesegyház az akkori Kelet-Európa területén nem volt több.
A keszthelyi Georgikon Majormúzeum a majorsági gazdálkodást, a cselédéletet mutatja be.
Zalaegerszegen a Magyar Olajipari Múzeum a hazai olajbányászat emlékeit mutatja be: negyven méter magas fúrótornyok, gőzgépek, himbák és kitörésgátlók láthatók a kiállításon.
Kehidakustányban a barokk Deák-kúriában emlékkiállítást rendeztek be a „haza bölcse” tiszteletére, ahol korhű tárgyak és dokumentumok segítségével idézik fel Deák Ferenc életét és munkásságát. Nagykanizsa híres szökőkútja a Török-kút, ez a török eredetű, nyolcszögletű kőből készült medence, amely a legenda szerint a kanizsai várból származik.